Az amerikai cocker spániel már elsõ látásra sok mindent elárul magáról. Elegáns, és sugárzik belõle az életkedv. A lenyûgözõ látvány ellenére azonban sok negatív tulajdonságot aggatnak rá.

Az amerikai cocker spánielben rengeteg tulajdonság ötvözõdik. A nagy bogár szemek folyamatos ajnározásra "kényszerítenek", a testalkata és a szõrzete pedig igazán elegáns. Ebbõl arra következtethetnénk, hogy egy bújós "elit" kutyáról van szó, pedig mindez csak a látszat. Amint az pedig már jól tudjuk, a látszat néha csal. Ez a fajta egy ízig-vérig játékos, mozgékony energiabomba, amire vadászkutya múltja és jelenje magyarázatul szolgál. Rengeteg mozgásra van szüksége, és igényli a törõdést.

A fajtaleírás és a tenyésztõk szerint lakásban jól tartható, ám ebben az esetben még többet kell figyelni arra, hogy a mozgásigénye ki legyen elégítve. Okos kutya, az agility ideális idõtöltés és kikapcsolódás mind a kutya, mind a gazdája számára. Vidám és bátor tulajdonságainak, élénk és kedves szemeinek köszönhetõen a legnépszerûbb fajták közé tartozik.

Az angol cocker spániellel 1946-ban váltak végleg el egymástól, ugyanis ekkor döntötték el, hogy az angol- és az amerikai cocker spániel két külön fajta. A két állat között a legszembetûnõbb különbség a fejforma és a szõrzet. Az amerikai fajtának kerek feje van, az arcorri része mély és széles, az arcorr és a koponya aránya egy a kettõhöz. (emiatt szokták mondani, hogy az amerikai cocker orra "nyomottabb")

Szõrzete dús, puha és könnyû. Ezek minden szempontból fontosak, hiszen a szõrzet nem akadályozhatja az állatot a mozgásban, pont ellenkezõleg: a hosszú és lágy szõrzet révén látszik olyan könnyednek a kutya mozgása. A fejen rövid a szõr, és a testen is csak középhosszú. Emellett csupán annyi aljszõrzettel rendelkezik, amennyi a védelemhez szükséges. A szõrzet csak annyira lehet rojtozott és hosszú, hogy ne takarja a kutya mellkasát, fülét és hasát. A túlzottan dús szõr nem kívánatos, mivel már említettük, az zavarná a mozgásban.

Aki ezt a fajtát választja, jobb ha felkészül arra, hogy a szõr ápolása állandó napirendi pont. Minden nap át kell kefélni a kutya szõrzetét, ezzel megakadályozva, hogy csomósodjon, vagy összeálljon. A fürdetésre is oda kell figyelni, hiszen szükség van rá, de túlzásba sem szabad vinni, mivel bõrbetegségekhez vezethet. A szõr átkefélése elõtt érdemes egy bontó spray-vel bepermetezni, ez segíti a szõr kifésülését, valamint olyan anyagokat tartalmaz (többek közt olajat), ami fényessé és selymessé teszi a szõrt, emellett ápolja is. A kutyát 3-6 havonta érdemes kozmetikushoz vinni nyírás és trimmelés érdekében. Azoknál a kutyáknál, melyek nem kiállítási ebek érdemes a lábak és a has környéki szõrt megritkítani, mert ez igencsak praktikus a kutya szempontjából.

Az amerikai cocker spániel sem kerülhette a népszerû kutyák sorsát. Pletykák keringenek róluk, amik nagy része alaptalan. Miért mondják, hogy az arany színû spániel mindig harap? Vagy miért terjedt el az a téveszme, hogy a spánielek dilis, zizis kutyák, akiket a legnagyobb birka türelemmel sem lehet megnevelni? Nem tudni. Minden fajta más és más. Mégsem lehet általánosítani, és mindenhol vannak kivételek. A kutyáknak bizonyítottan van személyiségük, így nem igazán vonhatunk le jellembeli tulajdonságokat a fajta után. Minden csupán nevelés kérdése.